Szervez-ő Kulturális és Műszaki Szolgáltató

Betéti Társaság

 

Szolgáltató

 

 

a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény szerinti, és

az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény szerinti

 

 

 

 

Pénzmosás Elleni Belső Szabályzata

 

 

 

 

 

 

 

2018

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szolgáltató neve: Szervez-ő Bt.

Szolgáltató székhelye: 2252 Tóalmás, Fő u. 53.

Szolgáltató adóazonosító jele: 28347237-1-13

Szolgáltató cégjegyzékszáma: 13-06-068485

Szolgáltató telefonszáma: +36703792676

Szolgáltató e-mail címe: kejoingatlan@gmail.com

 

A SZABÁLYZAT TARTALMA

 

  1. Pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására utaló adatok, tények, körülmények megállapításakor figyelembe veendő szempontok

 

  1. Az üzleti kapcsolat létesítésekor
  2. Az üzleti kapcsolat fennállása alatt
  3. Az üzleti kapcsolat megszűnésekor

 

  1. Az ügyfél-átvilágítás

 

  1. Ügyfél-átvilágítási kötelezettség
  2. Ügyfél-átvilágítási intézkedések
  3. Ügyfél-átvilágítás során felvett adatok ellenőrzése, kétség alapjául szolgáló adatok tények körülmények
  4. Egyszerűsített és fokozott ügyfél-átvilágítás
  5. Más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítási intézkedések eredményének elfogadása
  6. Ügyfél-átvilágítás során alkalmazandó eljárási, magatartási normák foglalkoztatottak részére
  7. Ügyfél-átvilágítás szolgáltatónál alkalmazott belső eljárási rendje.

 

  1. Belső kockázatértékelés elkészítésének szabályrendszere

 

  1. Bejelentés, belső eljárási rend

 

  1. Kijelölt személy adatai (Pmt. és Kit. szerint)
  2. A kijelölt személy részére történő adattovábbítás belső eljárási rendje
  3. Pmt., Kit. szerinti bejelentés megtétele
  4. Titokvédelmi rendelkezések

 

  1. Ügylet felfüggesztése

 

  1. Adatok kezelése, megőrzése

 

  1. Foglalkoztatottak védelmére, képzésére vonatkozó előírások

                                           

  1. Belső ellenőrző és információs rendszer

 

  1. Kijelölt vezető adatai, hatáskörének meghatározása
  2. Pmt. szerinti feladatok végrehajtásának ellenőrzése
  3. Kit. szerinti feladatok végrehajtásának ellenőrzése

 

  1. A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések megfelelő végrehajtása érdekében üzemeltetett szűrő-monitoring rendszer típusa, működése, illetve a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel érintetteket tartalmazó listák alapján történő szűrés belső eljárásrendje.

 

  1. Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel érintetteket tartalmazó listák elérhetőségei.

 

 

 

A Szabályzatban használt fogalmak

 

Ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenység: ingatlan tulajdonjoga átruházásának, bérleti jogának üzletszerű közvetítése, saját tulajdonú ingatlan üzletszerű adásvétele;

 

Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának határozata: az 1956. évi I. törvénnyel kihirdetett Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának 25. cikkében meghatározott, az ENSZ BT által a nemzetközi béke és biztonság fenntartása érdekében elfogadott határozat;

 

Felügyeletet ellátó szerv: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda;

 

Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet: nem jogi személy és nem természetes személy jogalany;

 

Kiemelt közszereplő: az a természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el, továbbá az ilyen személy közeli hozzátartozója, vagy akivel közismerten közeli kapcsolatban áll. A Pmt. 4. § (2) bekezdése határozza meg a fontos közfeladatot ellátó személy fogalmát. A Pmt. 4. § (3) bekezdése határozza meg a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának fogalmát. A Pmt. 4. § (4) bekezdése határozza meg a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy fogalmát. (A kiemelt közszereplői nyilatkozat tartalmazza a Pmt. vonatkozó előírását.)

 

Kockázatérzékenységi megközelítés: az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a Szabályzatban a belső kockázatértékelés alapján rögzített, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására irányuló eljárás;

 

Nemzeti kockázatértékelés: az a nemzeti szintű értékelés, amely alkalmas a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása kockázatainak feltárására, értékelésére, értelmezésére, azok folyamatos felülvizsgálatára, valamint a nemzeti kockázatkezelési eljárások meghatározására;

 

Pénzügyi információs egységként működő hatóság: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda;

 

Pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda;

 

Pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés:

a) a pénzeszközök és gazdasági erőforrások uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat által elrendelt befagyasztása,

b) a pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás rendelkezésre bocsátásának uniós jogi aktusban, illetve ENSZ BT határozatban rögzített tilalma; valamint

c) uniós jogi aktusban, illetve az ENSZ BT határozatban meghatározott esetekben elrendelt pénzügyi tranzakciókat (pénzeszközök átutalását) érintő tilalom, illetve korlátozás, valamint a kapcsolódó engedélyezési eljárás;

 

Pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya: a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat hatálya alá tartozó szervezet tagja;

 

Proliferáció-finanszírozás: uniós jogi aktusban, illetve az ENSZ BT határozatában rögzített tömegpusztító fegyverek elterjedésének pénzügyi támogatása;

 

Stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország: az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2016. július 14-i (EU) 2016/1675 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott országok;

 

Személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány: személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetői engedély;

 

Személyazonosság igazoló ellenőrzése: az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságának és a tényleges tulajdonos személyazonosságának Szabályzatban leírtak szerinti ellenőrzése;

 

Szolgáltató vezetője: az a természetes személy, aki a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet szolgáltató képviseletére, nevében döntési jogkör gyakorlására, vagy az ezen szolgáltatón belüli irányítási jogkör gyakorlására jogosult;

 

Kijelölt vezető: az a természetes személy, aki a szolgáltató vezetője által a Szabályzatban meghatározásra kerül az alábbi szempontok figyelembevételével:

a) megfelelő ismeretekkel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a szolgáltató milyen mértékben van kitéve a pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás jelentette kockázatoknak, valamint

b) megfelelő vezetői hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy a kockázati kitettséget befolyásoló döntéseket kezdeményezzen vagy hozzon;

 

Tényleges tulajdonos:

a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül, vagy – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon – közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással, vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,

b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben – a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott – meghatározó befolyással rendelkezik,

c) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak, vagy aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a természetes személy ügyfél tevékenysége felett,

d) alapítványok esetében az a természetes személy,

1. aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,

2. akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy

3. aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár,

e) bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében

ea) a vagyonrendelő, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,

eb) a vagyonkezelő, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,

ec) a kedvezményezett vagy a kedvezményezettek csoportja, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, továbbá

ed) az a természetes személy, aki a kezelt vagyon felett egyéb módon ellenőrzést, irányítást gyakorol, továbbá

f) az a)–b) alpontokban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője;

 

Ügyfél: aki az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végző szolgáltató vonatkozásában  ingatlan eladása, vétele, vagy bérbeadása, illetve bérbevétele céljából ajánlatot kér.

 

Ügyfél-átvilágítás: az üzleti kapcsolat létesítésekor, illetve ha a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával, vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel a Szabályzat II. fejezetében meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése;

 

Üzleti kapcsolat: az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás igénybevételére  vonatkozó jogviszony;

 

Ügylet: az üzleti kapcsolat során a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó valamely szolgáltatás igénybevételéhez tartozó művelet.

 

Pénzmosás: a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 399–400. §-ában meghatározott elkövetési magatartások;

 

Terrorizmus finanszírozása: a Btk. 318. §-ában meghatározott elkövetési magatartások;

 

Vagyoni nyilvántartás: a külön jogszabályok szerinti ingatlan-nyilvántartás, cégnyilvántartás, járműnyilvántartás, úszólétesítmény-lajstrom, légijármű-lajstrom, kulturális örökség hatósági nyilvántartása.

 

Vétel céljából ajánlatkérésnek tekinthető, ha az ügyfél a megtekintést követően kifejezi vételi szándékát, azaz vételi ajánlatot tesz, önmagában az eladásra kínált ingatlan címének kiadása és az ingatlan megtekintése nem minősül ajánlatkérésnek.

 

A Szabályzatban használt rövidítések:

Pmt.: a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény

Kit.: az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény

 

 

  1. A pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására, vagy a dolog büntetendő cselekményből való származására utaló adatok, tények, körülmények megállapításakor figyelembe veendő szempontok (tipológia):

 

Az alábbiakban részletezett indikátorok nem teljes körű felsorolását tartalmazzák azoknak az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenység végzése során leggyakrabban előforduló szokatlan körülményeknek, ügyleteknek, amelyek az ügyfelei működésével kapcsolatosan bejelentési kötelezettséget (lásd IV. fejezet) keletkeztethetnek a szolgáltató számára. A szolgáltató részéről nem várható el a pénzmosás, vagy a terrorizmus finanszírozása bűncselekmények törvényi tényállásának elemzése, illetve a tényállási elemek felismerése, ugyanakkor a szolgáltatás nyújtásához elengedhetetlen szakmai ismeret és körültekintés mellett fel kell ismernie azokat a bonyolult vagy szokatlan ügyleteket, amelyeknek nincs nyilvánvalóan jogszerű célja.

  1. Az üzleti kapcsolat létesítésekor

 

  1. Az ügyfél szervezet tevékenységi körére vonatkozóan a szervezet képviseletében eljáró személy hamis, félrevezető információt ad, vagy nincs kellőképpen tisztában az általa képviselt szervezet működési körülményeivel;
  2. Az ügyfél magáról, illetve saját tevékenységéről hamis információt, adatot szolgáltat;
  3. Az ügyfél személyazonosítás nélkül kíván ügyletet lebonyolítani, vagy megtagadja az ügyfél-átvilágításhoz szükséges információk megadását, vagy az ügyletet nem kívánja folytatni, miután tájékoztatták, hogy magát ügyfél-átvilágításnak kell alávetnie;
  4. a tényleges tulajdonos személyéről az ügyfél szervezet képviselője hamis információt ad, illetve a tényleges tulajdonos kilétével, személyazonosságával kapcsolatos kétség nem volt megszüntethető a Szabályzatban leírt módon. Például a szolgáltató számára hozzáférhető nyilvántartásokban nem ellenőrizhető az ügyfél szervezetben tag külföldön bejegyzett szervezet tulajdonosi háttere az ügyfél képviselője pedig nem tudja a nyilatkozatában foglaltakat okirat másolattal igazolni.
  5. A természetes személy ügyfél, vagy az ügyfél szervezet vezetője, tényleges tulajdonosa stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország állampolgára;
  6. Az ügyfél szervezet valamely stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország bejegyzett gazdasági társaság leányvállalata, vagy ilyen szervezet magyarországi képviselete.

 

  1. Az üzleti kapcsolat fennállása alatt

 

  1. Vásárlást, vagy eladást közvetlenül követő továbbértékesítés, ha az ügylet összes körülményei alapján indokolatlanul nagy veszteséggel jár;
  2. Az ingatlan vételárának a piaci értéktől szokatlanul eltérő mértékben történő meghatározása;
  3. Szokatlanul nagy összegű készpénzforgalom, valamint szokatlan értékű ügyletek olyan gazdálkodó szervezetek között, amelyek mögött a gazdasági kapcsolaton kívül egyértelmű tulajdonosi összefonódások állnak;
  4. Ingatlan befektetési szolgáltatások iránti fokozott igény, ahol az arra szánt tőke forrása nem tiszta, vagy az ügyfél üzleti tevékenységétől idegen;
  5. Olyan offshore bankot, vagy „shell” (fiktív) bankot érintő ügyletek, amely bankok neve nagyon hasonló lehet egy-egy ismert nagy legális pénzintézet nevéhez;
  6. Gyakori, vagy nagy összegű fizetési (ingatlan-vásárlási) kötelezettségvállalások, amelyekben ezek és a jogosult vagy a kötelezett offshore cég nem összeegyeztethetők az ügyfél ismert vállalkozásával;
  7. A lehetséges ügyfél vonakodik, vagy megtagadja a referenciák (pl. okmányok, megbízás) szolgáltatását, vagy azokat nem lehet ellenőrizni, illetve nem lehet velük kapcsolatba lépni;
  8. Luxus ingatlan bérlése, ahol a bérleti díj harmadik fél nevében kerül kifizetésre;
  9. Ingatlan bérlése, ahol a bérleti díj vélhetően bűncselekményből származó készpénzzel kerül kiegyenlítésre;
  10. Az ügyfél a vagyona eredetére vonatkozó kérdésre nyilvánvalóan hamis választ ad, vagy a válaszadást megtagadja;
  11. Ingatlannak külföldi offshore cég részére jóval a piaci ár fölött történő eladása.

 

  1. Az üzleti kapcsolat megszűnésekor

 

  1. A szerződés felmondásra került az ügyfél olyan irányú kérése miatt, amely jogszabálysértés kivitelezéséhez kér segítséget;
  2. Az üzleti kapcsolat azért került megszüntetésre, mert a szolgáltató nem tudta végrehajtani teljeskörűen az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket az ügyfél közreműködésének hiánya miatt.

 

  1.  AZ ÜGYFÉL – ÁTVILÁGÍTÁS

 

A.A szolgáltató az ügyfél-átvilágítást a következő esetekben köteles elvégezni:

 

1)az üzleti kapcsolat létesítésekor;

2)pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, amennyiben az ügyfél-átvilágításra még nem került sor;

3)valamint, ha kétség merül fel a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban.

 

A szolgáltató köteles az üzleti kapcsolat létrejöttéről, vagy a megbízásáról szerződést kötni és az üzleti kapcsolat létesítésekor, vagy a szerződés megkötésekor az ügyfél-átvilágítást a jelen pontban foglaltak szerint elvégezni.

 

Amennyiben a szolgáltató nem tudja végrehajtani az ügyfél-átvilágítást, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan a szolgáltató köteles megtagadni az üzleti kapcsolat létesítését. Amennyiben a már meglévő ügyfél viszonylatában nem szerezhető be teljeskörűen a Pmt.-ben meghatározott kötelezően rögzítendő adatok köre, a szolgáltató köteles az üzleti kapcsolatot megszüntetni. Azon ügyfelek vonatkozásában, akikkel a szolgáltató 2017. június 26. előtt létesített üzleti kapcsolatot 2019. június 26-ig kell beszerezni azokat az adatokat, amelyek felvétele a korábbi 2007. évi CXXXVI. törvény alapján nem volt kötelező, de a hatályos Pmt. alapján már rögzíteni kell.

 

  1. Az ügyfél-átvilágítás a következő intézkedéseket foglalja magában:

 

1)természetes személy ügyfél vagy az ügyfél nevében vagy képviseletében eljáró személy azonosítása és a személyazonosságának igazoló ellenőrzése, képviseleti jogosultság ellenőrzése;

2) az ügyfél azonosítása és a személyazonosságának igazoló ellenőrzése;

3)a tényleges tulajdonos azonosítása;

4)adatrögzítés az üzleti kapcsolatra vonatkozóan;

5)az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése (monitoring);

6)megerősített eljárás;

 

1)A természetes személy ügyfél vagy az ügyfél nevében vagy megbízása alapján eljáró természetes személy azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése

 

A szolgáltató az azonosítás során az alábbi adatokat köteles rögzíteni:

 

  1. családi és utónevét;
  2. születési családi és utónevét;
  3. állampolgárságát;
  4. születési helyét, idejét;
  5. anyja születési nevét;
  6. lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét;
  7. az azonosító okmányának típusát és számát;

 

A természetes személy ügyfél vagy az ügyfél nevében vagy megbízása alapján eljáró természetes személy személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles megkövetelni az alábbi okmányok bemutatását:

 

a)magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa;

b)külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya.

 

A szolgáltató köteles ellenőrizni a bemutatott okirat érvényességét, továbbá köteles a bemutatott okiratokról másolatot készíteni. A jelen Szabályzat elkészítésekor érvényben lévő adatvédelmi hatóság által kiadott jogértelmezés szerint a fényképes igazolványon a fénykép másoláskor kitakarandó.

A szolgáltató köteles ellenőrizni a meghatalmazás érvényességét, vagy a képviseleti jogosultságot.

 

2)Az ügyfél (jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) azonosítása.

 

A szolgáltató az azonosítás érdekében a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet alábbi adatait köteles rögzíteni:

 

  1. név és rövidített név;
  2. székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén – ha rendelkezik ilyennel – magyarországi fióktelepének címe;
  3. főtevékenysége;
  4. képviseletre jogosultak neve, beosztása;
  5. kézbesítési megbízottjának az azonosításra alkalmas adatai;
  6. cégjegyzékszáma, illetve egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma;
  7. adószáma.

 

Az ügyfél személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles megkövetelni az alábbi – 30 napnál nem régebbi – okmányok bemutatását:

 

 

  • a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy az a bejegyzési kérelmét benyújtotta;
  • egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása vagy a nyilvántartásba vételéről szóló igazolás kiállítása megtörtént;
  • belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, azt az okiratot, amely igazolja, hogy a nyilvántartásba vétel megtörtént;
  • külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén azt, amely igazolja, hogy a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;
  • továbbá, a cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet létesítő okiratát.

Ez utóbbi esetben a szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő 30 napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént. Ezen kötelezettségére a szolgáltatónak írásban fel kell hívnia az ügyfél figyelmét.

 

A személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles ellenőrizni a bemutatott, azonosságot igazoló okirat érvényességét, a meghatalmazott esetében a meghatalmazás érvényességét, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében.

 

Az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató jogosult – kockázat érzékenységi alapon – a személyazonosságra vonatkozó adat nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy olyan nyilvántartás alapján történő ellenőrzésére, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.

 

A szolgáltató az 5. számú mellékletben meghatározott feltételekkel rendelkező előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is elvégezheti az ügyfél és képviselőjének azonosítását.

 

 

3) A tényleges tulajdonos azonosítása

 

A tényleges tulajdonos a Pmt. alapján csak természetes személy lehet.

 

A jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője köteles személyes megjelenéssel írásban, vagy az útmutatóban meghatározott feltételekkel rendelkező előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosáról a következő adatok megadásával:

 

  1. családi és utónév;
  2. születési családi és utónév;
  3. állampolgárság;
  4. születési hely, idő;
  5. lakcím, ennek hiányában tartózkodási hely;
  6. tulajdonosi érdekeltség jellege és mértéke;
  7. a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e.

 

A nyilatkozat az 1. számú melléklet szerinti formanyomtatvány (II. pontjának) kitöltésével tehető meg, illetve szerepelhet a szolgáltató és az ügyfele között létrejött írásbeli szerződésben is.

Amennyiben az ügyfél nevében vagy megbízása alapján eljáró személy a nyilatkozattételt megtagadja, vagy az ügyfél-átvilágítás nem végezhető el teljes körűen, a szolgáltató az ügyféllel nem létesíthet üzleti kapcsolatot, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot. (Azon ügyfelek vonatkozásában, akikkel a szolgáltató 2017. június 26. előtt létesített üzleti kapcsolatot, 2019. június 26-ig kell beszerezni azokat az adatokat, amelyek felvétele a korábbi 2007. évi CXXXVI. törvény alapján nem volt kötelező, de a hatályos Pmt. alapján már kötelezően rögzíteni kell.)

 

A kiemelt közszereplői nyilatkozat a Szabályzat 2. számú mellékletében található. A nyilatkozatot a szervezet képviseletében eljáró személy teszi valamennyi azonosítási kötelezettség alá tartozó tényleges tulajdonos viszonylatában.

Ha a természetes személy ügyfél vagy az ügyfél szervezet valamely tagja kiemelt közszereplőnek minősül:

-a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a Pmt. 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek;

-az üzleti kapcsolat létesítésére kizárólag a kijelölt vezető jóváhagyását követően kerülhet sor;

-a pénzeszközök forrására vonatkozó nyilatkozatot kell kérni;

-a természetes személy ügyfelet vagy az ügyfél szervezetet magas kockázati kategóriába kell sorolni és az üzleti kapcsolatot megerősített eljárásban kell folyamatosan figyelemmel kísérni.

 

A szolgáltató köteles intézkedéseket tenni a megtett nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében;

Az ügyfél képviselőjének tényleges tulajdonosra vonatkozó írásbeli nyilatkozata – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – mellőzhető, ha a szolgáltató a törvényben meghatározott adatokat a részére bemutatott okiratok, valamint a nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan nyilvántartások alapján rögzíti, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. Ebben az esetben a szolgáltató köteles az arra vonatkozó információt is rögzíteni, hogy az adatok rögzítésére az ügyfél írásbeli nyilatkoztatása mellőzésével került sor.

 

A szolgáltató az 5. számú mellékletben meghatározott feltételekkel rendelkező előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is nyilatkoztathatja a természetes személy ügyfelet, vagy az ügyfél képviselőjét a tényleges tulajdonos törvényben meghatározott adatairól.

 

  1.  Adatrögzítés az üzleti kapcsolatra vonatkozóan

 

Az ügyfél-átvilágítás során a szolgáltató köteles rögzíteni az üzleti kapcsolat vonatkozásában az alábbi adatokat:

  1. Szerződés típusa (megbízási, vállalkozási);
  2. szerződés tárgya (komplex, ingatlanügyletekkel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása vagy konkrét feladat elvégzése);
  3. időtartama (határozatlan idejű vagy határidő meghatározása);
  4. teljesítés körülményei (szerződéskötés dátuma, ügyfél-átvilágítási adatlap kiállításának helye, ideje).

 

A szolgáltató kockázatérzékenységi megközelítés alapján:

 

  1. az üzleti kapcsolat létesítését a kijelölt vezetője jóváhagyásához kötheti;

 

  1. kérheti ügyfelétől a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását (megvásárolni kívánt ingatlan ellenértékének eredete).

 

  1. Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése (monitoring)

 

Az ügyfél-átvilágítás kötelező eleme a monitoring tevékenység. A szolgáltató az üzleti kapcsolat fennállása folyamán köteles a teljesített ügyleteket elemezni annak ellenőrzése érdekében, hogy azok összhangban vannak-e az ügyfeléről szerzett ismereteivel.

 

A szolgáltató köteles biztosítani, hogy az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok és okiratok naprakészek legyenek.

 

Az üzleti kapcsolat fennállása alatt az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül a szolgáltatót értesíteni az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban bekövetkezett változásokról. A szolgáltató köteles ügyfelei figyelmét felhívni az adatváltozások közlésének kötelezettségére. Az ügyfél e kötelezettsége a vele kötött szerződésben is szerepeltethető.

 

A szolgáltató – kockázatérzékenységi alapon – különös figyelmet fordít valamennyi szokatlan eseményre, tevékenységre.

 

Szokatlan egy tevékenység, ha nem konzisztens az adott ügyfélről kialakított képpel (az ügyfélprofillal), vagy szolgáltatással kapcsolatban általánosan követett eljárásokkal.

 

  1. Megerősített eljárás

 

A szolgáltató kockázatérzékenységi alapon a monitoring tevékenységet megerősített eljárásban végzi. A – II. D.) pontban szereplő – fokozott ügyfél-átvilágítás feltételeinek fennállása esetén a szolgáltató mindenképpen megerősített eljárásban végzi a monitoring tevékenységet.

 

Megerősített eljárásban az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végző szolgáltató az alábbi intézkedéseket teszi:

 

a) az ügyfél részéről bemutatott okiratok, nyilatkozatok, valamint a nyilvánosan hozzáférhető adatbázisok, illetve olyan nyilvántartások alapján, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult, az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokban bekövetkezett változások rendszeres ellenőrzése.

b) az üzleti kapcsolat létesítésének vezető tisztségviselő általi jóváhagyáshoz kötése.

 

A megerősített eljárás befejezését a szolgáltató írásban rögzíti, amely tartalmazza a szolgáltató megerősített eljárás során tett megállapításait, valamint az eljárás befejezésének indokát és időpontját. Ha a megerősített eljárás eredményeként a szolgáltató bejelentést tesz a pénzügyi információs egység részére, úgy a bejelentés tartalmazza majd a megállapításokat. Amennyiben a megerősített eljárás eredményeként az kerül megállapításra, hogy az ügyfél tevékenysége, ügyletei nem tartoznak bejelentési kötelezettség alá, úgy elég ezt feljegyzésszerűen rögzíteni az ügyfél dossziéban, vagy elektronikus formában a kijelölt vezető által használt számítástechnikai rendszerben.

 

C.Ügyfél-átvilágítás során felvett adatok ellenőrzése, kétség alapjául szolgáló adatok tények

A szolgáltató köteles a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat ellenőrzésére az alábbi igazolható módokon:

a)okiratok alapján, amelyeket az ügyfél képviselője mutat be (pl.: külföldi cégbejegyzésről szóló okirat, külföldi hatóság által kiállított személyazonosságot igazoló okmány másolata, stb.);

b)nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásokban, adatbázisokban (céginformációs adatbázis, interneten kereséssel elérhető adatok, stb.);

c)olyan törvényesen hozzáférhető nyilvántartásokban, adatbázisokban, amelyek tartalma a szolgáltató számára megismerhető (TakarNet adatbázisából elérhető adatok, stb). 

 

Amennyiben a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban kétség merül fel, akkor a szolgáltató az ügyfelet ismételt írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel.  

 

Kétség különösen a következő esetekben kell, hogy felmerüljön a szolgáltató ügyfél-átvilágítást végző képviselőjében:

  • Az ügyfél-társaságban olyan külföldi bejegyzésű szervezet tag van, amelynek a –

nyilatkozatban szereplő – természetes személy tulajdonosai a szolgáltató számára nem ellenőrizhetőek bemutatott okirat, nyilvános adatbázis, vagy a szolgáltató számára hozzáférhető más hiteles adatbázis alapján;

  • a vezető tisztségviselő egyben tag is az ügyfél társaságban, ugyanakkor a szerződéskötéskor önállóan nem képes nyilatkozni, a vele együtt érkező másik személy nyilatkozik a társaság nevében a szolgáltatónál, akinek személye a társasághoz a céges okmányok alapján nem köthető, vagy telefonon kapja meg a szükséges információkat a válaszadáshoz;
  • a vezető tisztségviselő egyben tag is az ügyfél társaságban, de megjelenése, képességei alapján nem feltételezhető, hogy a társaság tevékenységi körébe tartozó feladatok ellátására, felügyeletére alkalmas lenne;
  • természetes személy ügyfél esetében bármely körülmény, amely arra utal, hogy az ingatlan tulajdonjogát megszerző személy színlelt szerződés alapján kívánja megszerezni a tulajdonjogot.

 

Ha a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatos kétség megnyugtatóan nem szűnik meg, akkor az ügyféllel üzleti kapcsolat nem létesíthető, illetve az üzleti kapcsolatot meg kell szűntetni, ha a kétség az üzleti kapcsolat fennállása során bekövetkezett változás miatt merült fel.

 

A szolgáltató a Szabályzat IV. fejezetében meghatározott bejelentést tesz a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére az ügyfél által kezdeményezett, de kétség miatt létre nem jött üzleti kapcsolat miatt, továbbá, ha az ügyfél közreműködésének hiánya, vagy félrevezető tevékenysége miatt az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket nem tudja végrehajtani.

 

  1. Egyszerűsített és fokozott ügyfél-átvilágítás, belső eljárási rend

 

A szolgáltató az alábbi ügyfelek esetében alkalmazhat egyszerűsített ügyfél-átvilágítást:

a) közigazgatási hatóság,

b) többségi állami tulajdonú gazdasági társaság,

c) egyéni vállalkozó,

d) őstermelő,

e) a Pmt. 1. § (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott, az Európai Unió területén székhellyel rendelkező szolgáltató vagy olyan, harmadik országban székhellyel rendelkező – a Pmt. 1. § (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott – szolgáltató, amelyre a Pmt.-ben meghatározottakkal egyenértékű követelmények vonatkoznak, és amely ezek betartása tekintetében felügyelet alatt áll,

f) olyan gazdasági társaság, amelynek értékpapírját egy vagy több tagállamban bevezették a szabályozott piacra, vagy olyan harmadik országbeli társaság, amelyre a közösségi joggal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,

g) a Pmt. 5. §-ában meghatározott felügyeletet ellátó szerv,

h) helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat költségvetési szerve vagy a g) pontba nem tartozó központi államigazgatási szerv,

i) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága, az Európai Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank, az Európai Beruházási Bank vagy az Európai Unió más intézménye vagy szerve.

 

Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetében a szolgáltató rögzíti az ügyfél-szervezet képviseletében eljáró személy, valamint az ügyfél-szervezet adatait, de nem rögzíti a tényleges tulajdonosra vonatkozó információkat. Továbbá célszerű, de nem kötelező a személyazonosság igazoló ellenőrzését elvégeznie, illetve a képviseleti jogosultságról megbizonyosodnia. Fentieken kívül az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésére köteles a szolgáltató, ha az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás feltételei fennállnak.

 

Fokozott ügyfél-átvilágítást a szolgáltató akkor alkalmaz, ha:

 

  1. a Pmt. 17. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az ügyfél, a rendelkezésre jogosult, a képviselő vagy a meghatalmazott nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából;
  2. a természetes személy ügyfél kiemelt közszereplő;

b) a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa kiemelt közszerepl